A NAGYMUZSALYI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Titlus: Keresztelő Szent János

Magyar többségű község. Beregszásztól 7 km-re fekszik, a Borzsa folyó jobb partján. Már a történelmi őskorban is lakott volt, amiről régészeti leletek is tanúskodnak. Árpádkori település. A tatárjárás után valószínűleg szászokat telepítettek ide. A 14. században Muse néven említik, s akkor már virágzó község volt. 1552-ben a falu lakossága Kálvin hitére tért. 1566-ban a tatárok dúlták fel, a legnagyobb csapást azonban a lengyel seregek mérték rá 1657-ben. Ekkor szűnt meg Kismuzsaly, melyet a lengyel seregek teljesen elpusztítottak, s lakói Nagymuzsalyba költöztek. 1825-ben Károlyi gróf családja timsógyárat alapított itt.

A település kismuzsalyi részén található, ma romokban lévő templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték, melyet írásban először 1337-ben említenek. Alapítója valószínűleg Erzsébet királyné, Nagy Lajos király édesanyja volt. Még ma is Kárpátalja egyik legszebb gótikus műemléke. A romtemplom a tízszög öt oldalával záruló szentélye egyedülálló építészeti alkotás. A déli oldalon egy szabálytalan nyílás tátong, feltehetően egy innen kivett kaput építettek be a beregszászi templomba.

Az állam megpróbálta rekonstruálni a templomot, de végül a helyreállítás abbamaradt, ezért a hívek 1999-ben új templom építésébe kezdtek a község közepén. Ezt a templomot 2001-ben szentelték föl, szintén Keresztelő Szent János tiszteletére. A templomot közösen használják a görög és a római katolikus hívek.

A liturgia nyelve: magyar.