Kárpátaljai Ferences
Misszió Alapítvány
A
Munkácsi Egyházmegye
lapja
Munkácsi Szent István
Katolikus Líceum
Rahói Egyházközség
honlapja
Técsői Egyházközség
honlapja
Magyar Katolikus Egyház
Ukrán Katolikus Egyház
Vatikán
egyházi naptár
a napi szentmise olvasmányaival.
"Kezünkben a jövő"
Alapítvány
|
Megjelent az Új Hajtás decemberi száma!
December 21-én megjelent az Új Hajtás, a Munkácsi Egyházmegye lapjának legújabb száma. On-line is olvasható a
www.ujhajtas.net.ua oldalon.
Adventi koszorúkötés Rahón
Advent 1. vasárnapjának előestéjén közel százan gyűltek össze gyermekek, fiatalok, felnőttek és aggok, hogy közösen készítsék el családjaik számára az adventi koszorút.
A közös koszorúkészítés László atya imádságával és buzdításával kezdődött, melyben az atya felhívta mindnyájunk figyelmét arra, hogy ez az adventi jelkép, és a rajta hetenként meggyúló gyertya fénye jelzi számunkra, hogy Üdvözítő Urunk születésének az ünnepe egyre közelebb van hozzánk.
Ezután eligazítást kaptunk ahhoz, hogy hogyan kell elkészíteni egy adventi koszorút. Az előkészítő asztalról hamarosan előkerültek a koszorú-alapok, a fenyőágak, szárított virágok, szallagok és egyéb díszítőeszközök. A hangulat nagyon barátságos és családias volt. Senki sem vet magának több kelléket, mint amennyire szüksége lett volna, és ha valaki észrevette, hogy társa lemaradt a díszítések "osztásáról", akkor adott a magáéból.
Alig másfél óra múlva előkerültek a gyertyák is, amelyek igazi ékei lettek a koszorúknak. A közös munka után jólesett egy kis meleg tea elfogyasztása, és egymás koszorúinak megcsodálása.
Miután mindenki elkészült közösen vettünk részt az első gyertya meggyújtásának kis szertartásában, majd László atya megáldotta a koszorúkat és gyertyákat, valamint azt a jászlat, amely advent első napján templomunkban az oltár elé kerül. Ebbe a jászolba helyezzük majd karácsony éjszakáján a Kis Jézus szobrát, a szénát pedig közösen gyűjtjük bele adventi jócselekedeteink alapján.
A szertartás után a közel hetven koszorú "elvándorolt" egyházközségünk családjainak otthonaiba, és az advent folyamán majd jelzi kicsinek és nagynak, fiatalnak és aggastyánnak, hogy az Úr közel van, és hogy mindnyájan egy nagy családot alkotunk.
a rahói egyházközség
Megszűnhet a magyar egyházi líceumok állami támogatása
A jövő évtől állami támogatás nélkül maradhatnak a kárpátaljai magyar egyházi líceumok, mivel a hatályos ukrán törvények értelmében a nem állami tulajdonformájú tanintézetek működése nem finanszírozható az állami költségvetésből.
A magas oktatási színvonalat képviselő hat kárpátaljai egyházi líceum állami támogatásának megszűnésével kapcsolatos, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés az elmúlt hetekben merült fel, amikor az Ungvári járásban működő református líceum vezetésével a pénzügyi hatóságok közölték, január elsejétől nem folyósítják a tanintézetnek a normatív támogatást.
A kárpátaljai magyar közvélemény figyelmének homlokterébe került ügy kapcsán Orosz Ildikó, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) oktatási bizottságának elnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetője az MTI érdeklődésére vasárnap elmondta: a meglehetősen szövevényes probléma az elmúlt évek törvénymódosításaiban gyökerezik. Ukrajnában ugyanis - tette hozzá - úgy módosították a tulajdonjogi törvényt, hogy abból kikerült a kollektív tulajdon mint tulajdonforma, ezért a kilencvenes évek közepén alapítványi intézményekként bejegyzett egyházi líceumok alapszabályait néhány éve újra kellett jegyeztetni, s ekkor a tanintézetek tulajdonformáját kötelező jelleggel magántulajdonúra változtatták. Márpedig a magántulajdonban lévő oktatási intézmények fenntartásához Ukrajnában - a hatályos törvényeknek megfelelően - az állam nem járul hozzá, így normatív állami támogatás nélkül maradhatnak a magyar egyházi líceumok - erősítette meg a szakember, aki szerint ebben a kérdésben is a magyar-ukrán államközi kapcsolatok legmagasabb szintjén kellene lépni és megtalálni a megoldást.
Brenzovics László, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese a kérdésről kifejtette: az egyházi líceumok állami finanszírozásának megszüntetésére vonatkozó hivatalos okmányt sem a megyei pénzügyi, sem pedig az oktatási főosztály nem tudott felmutatni. A kérdésben mindkét hivatal levélben fordult magyarázatért a pénzügyminisztériumhoz, de a válasz még nem érkezett meg - mondta.
A magyar politikus úgy vélte, a probléma meg fog oldódni, mert - mint fogalmazott - lehetségesek más módjai is az egyházi középiskolák állami vagy önkormányzati forrásból történő finanszírozásának.
Forrás: MTI
Szentmise a Kárpátok fölött
2008. október 28-án közel negyvenen indultunk "bugykás" teherautóval a szvidoveci kápolnától a Dragobratra, hogy együtt ünnepeljük meg a néhány év Szent Judás-Tádé apostol tiszteletére épült kápolna búcsúját.
Mikulyák László plébániai kormányzó Kurzakov Elek atyát kérte fel, hogy mutassa be a szentmisét és szóljon Júdás-Tádé apostolról. Elek atya szentbeszédében rámutatott arra, hogy a Jézus Krisztustól kapott apostoli küldetést az Egyház ma is folytatja, hiszen minden püspök részesült abban a különleges hatalomban, amelyet Jézus apostolainak adott, és amelyhez ők vérük ontásáig hűségesek maradtak. "Ha mi is hűségesen járunk a világban az evangélium ügyében, akkor biztos reményünk van arra, hogy az Atya Országában mindannyiunk számára biztos helyett készített Jézus" - mondta az atya.
A szentmise záró áldása előtt László atya hálát adott a Mennyei Atyának, hogy szép, napos időt adott nekünk, habár már napok óta felhő és köd fedte a Kárpátokat. Továbbá megköszönte a főcelebráns atyának, hogy elfogadta a meghívást, és örömmel jött el a közös ünneplésre, amely Elek atya újmisés áldásával fejeződött be.
A szentmise után Krampatics Darinka néni, a kápolnát megálmodó Sándor bácsi özvegye, megköszönte az atyáknak és a zarándokoknak, hogy eljöttek erre a szép ünnepre, hogy együtt imádkozzanak, majd meghívta a jelenlévőket egy közös agapéra a szomszédos vendégházba.
Istennek legyen hála ezért a kápolnáért és a mai ünnepért.
Imádságos virrasztás Rahón
Életed megoldása Jézus Krisztus!
Ezzel a mottóval szerveztek októberi egyházközségi imádságot és virrasztást a rahói templomban. Az összegyűlt mintegy 170 rahói hívő együtt imádkozott és elmélkedett az Isten irgalmasságáról, és arról a megbocsátásról, amelyet Jézus életében és tanításában tapasztalunk.
Mikulyák László atya bevezető elmélkedésében a tékozló fiú történetéről elmélkedve rámutatott arra az irgalmas szeretetre, amely ott van az irgalmas édesapának szívében, és amely az Isten szeretet-tárházából árad minden emberre. Ezután - felkészülésként a szentgyónásra - bűnbánati liturgia volt.
Kurzakov Elek atya a rózsafüzér imádságra készülve ismertette a rózsafüzér kialakulásának történetét, majd mielőtt elkezdődött volna a szentolvasó imádkozása megáldotta a hívek által hozott imafüzéreket. A közös rózsafüzér imádságot szentmise magyarázat követte. Németh Sándor atya rámutatott arra a nagy szeretetre, amelyet az Isten nyújt felénk minden egyes szentmise alkalmával. Prédikációjában Elek atya rámutatott a függőségek különböző testi-lelki tragikus következményeire, különösen kiemelve az alkoholizmus és a drog problémáját az ifjúság körében. "A függőség kialakulásának aránya a vallásukat nem gyakorló családok körében a legkritikusabb. Ezért fontos az, hogy családjainkban mennyire áll központi helyen a hit és a közös imádság.
A mai estén arra hívlak meg benneteket, hogy újuljunk meg családjainkban, és nyissuk meg szívünket az irgalmas és gyógyító Jézus előtt" - mondta szentbeszédében az atya. A szentmisében imádkoztunk a hívek azon szándékaiért, amelyeket a szentmiséhez szükséges adományokkal a felajánlási körmenetben vittünk és helyeztünk el az Úr oltárára.
A közös szentségimádást követően az atyák az Eucharisztia előtt imádkoztak azért, hogy a kézrátételben, amelyben a testi-lelki betegségeket akarják gyógyítani Jézus szeretetével, mindnyájan a Megváltó akaratának legyenek közvetítői. Az esti imádságos virrasztás szentségi áldással és az atyák kézrátételével végződött, amelyhez a részvevők egyesével járultak az oltárhoz.
László atya a közös imádság után agapéára hívta az együttimádkozókat a plébániára, ahol a közös együttlét beszélgetéssel folytatódott.
Az este folyamán Rácz István atya vezetésével egyházközségünk ifjúsági énekkara énekelt, akik fiatalos, istendicsérő énekük által tették szebbé, bensőségesebbé közös imádságunkat.
Egyházmegyei lelkigyakorlat
Augusztus 22-24-én közel ötvenen vettek részt Ungváron a Szent Gellért katolikus kollégiumban Roska Péter atya lelkigyakorlatán.
Templomszentelés Szürtén
2008. július 14-én Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentelte fel a szürteiek több évszázados templomát. A templom konszekrálására a közel két éves teljes belső felújítás után került sor.
Mikulyák László szürtei lelkipásztor 2006-ban kezdeményezte a belső felújítást, amely kezdeményezés mellé állt a képviselő testület és a hívek. Az elsősorban szürtei adakozásból felújított templomot még támogatta az Egyházmegyei Hivatal, valamint anyaországi alapítványok és a Limburgi Egyházmegye (Németország).
Az ünnepség ezen a szép nyári délelőttön 9.30-kor kezdődött. A megyéspüspökkel és a helyi lelkipásztorral koncelebráltak az egyházmegye magyar ajkú papjai. Az ünnepi szentmisén valamint közel 400 hívő vett részt, nem csak szürteiek, hanem számos zarándok érkezett a környező egyházközségekből. A szentmise kivilágítatlan templomban kezdődött, és csak az oltár és a templom falainak felszentelése és krizmával való megkenése után borult fényárba. A Püspök atya hálát adott a mindenható Istennek a szürteiek példás összefogásáért és buzgóságáért, valamint azért hogy a kőtemplom építése mellett a szürteiek lelki temploma is napról-napra növekszik és erősödik.
A szentmise végén Mikulyák László lelkipásztor megköszönte mindenki segítségét, akik két éven keresztül dolgoztak a templom belső felújításán, majd a szürteiek nevében agapés asztalhoz hívta meg a zarándokokat.
Az ünnepi szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult.
Szürtei Egyházköség
Ökológiai konferencia Ungváron
2008. május 16-17-én ökológiai konferenciát tartottak Ungváron, a görög és a római katolikus egyház szervezésében. Egy éven belül ez volt a harmadik ökológiai tárgyú konferencia Kárpátalján, mely a katolikus egyház kezdeményezésére jött létre. Ezúttal a Felső-Tisza-vidék ökológiai helyzete volt a téma, melynek keretében megkísérelték feltárni a problémákat, és közösen megoldást keresni azokra.
A kétnapos program keretében a kárpátaljai történelmi egyházak képviselői, az ukrán állam illetékes szerveinek képviselői, valamint magyarországról érkezett vendégek - nagyrészt szakemberek és ökológiai felelősök - vettek részt a konferencián.
Majnek Antal püspök, akinek ösztönzésére ezek a konferenciák létrejöttek, az ukrajnai püspökkar ökológai felelőseként nyitóbeszédében arról beszélt, miként bízta Isten a teremtéskor az ember uralmára a természetet. A "hajtsátok uralmatok alá a földet" parancsa nem kizsákmányolást, hanem szó szerinti fordításban gondoskodó uralmat jelent. Mint ahogy a zsarnok uralkodók népük nyomorát, a népüket szolgáló uralkodók pedig népük felemelkedését idézték elő, ugyanezekkel a következményekkel jár az is a természetre nézve, hogyan bánunk vele. A természet kizsákmányolása az emberre is visszaüt betegségek, szennyezett ivóvíz, stb. formájában.
"Tagadhatatlan, hogy az ember rontja el Isten csodálatos és tökéletes művét, és lesznek olyanok, akik továbbra is ezt fogják tenni" - mondta beszédében a püspök atya. "De megpróbálhatunk össze fogni és tenni azért, hogy minél kevesebb ilyen ember legyen, és minél többen értsék meg, mi az ember hivatásának a lényege a természettel kapcsolatban. Jelen pillanatban azt tehetjük, hogy nem elsődlegesen azt keressük, ki az, akinek az elcsúfított, tönkretett természetet "köszönhetjük", hanem azt, hogy mi itt és most mit tehetünk ennek az állapotnak javításáért. Egyszerűbben szólva: nem az a legfontosabb kérdés, ki rontotta el a helyzetet, hanem hogy mi hogyan javíthatunk rajta."
A püspök atya azt is megemlítette, hogy igen közel áll szívéhez ez a tájegység, hiszen hét esztendőn keresztül öt helység ferences lelkipásztoraként járta nap mint nap a Felső-Tisza-vidék útjait.
A program második napján a résztvevők kirándulást tettek a Felső-Tisza-vidékre, hogy élőben is megszemlélhessék annak ökológiai helyzetét.
Szabadtéri keresztút és szentmise Korláthelmecen
Virágvasárnap immár ötödik alkalommal szervezték meg a kárpátaljai Korláthelmecen a szabadtéri keresztutat és szentmisét. A közös imádságra közel 1300 hívő zarándokolt el a Munkácsi Egyházmegye egész területéről.
A keresztút kezdetén Mikulyák László plébániai kormányzó köszöntötte az érkező zarándokokat. Az egyes állomások elmélkedéseit környékbeli fiatalok olvasták fel. A hívek felváltva vitték a közel három és fél méteres fakeresztet, hogy közelebb érezzék magukhoz Krisztus szenvedését, és ha jelképesen is, de enyhítsék fájdalmát.
A szentmise celebránsa és ünnepi szónoka, Babály András püspöki helynök, munkácsi plébános arról beszélt, hogy Isten meglátogat minket, de fontos, hogy ne legyünk siketek és vakok, mint egykor Jeruzsálem, amely nem ismerte fel Jézus látogatását. Jézus keresztútja arra figyelmeztet, hogy kereszthordozás nélkül nincsen kereszténység. Ha Jézussal és a Szűzanyával együtt vállaljuk a szenvedést, velük együtt részesülünk majd a dicsőségben is.
Az áldás előtt Babály András és Molnár János atyák emléklapot kaptak, mivel az eddigi keresztutak alkalmával munkájukkal és szolgálatukkal sokat tettek azért, hogy a virágvasárnapi zarándokok lelkileg felkészülve kezdhessék meg az Úr Jézus misztériumának megünneplését
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Chronologia historica
A kezdetektől napjainkig
A Munkácsi Egyházmegye történetéről, életéről, kialakulásáról csak úgy tudunk hitelesen beszélni, ha megemlékezünk alapításának előzményeiről is.
Történelmét négy nagy korszakra lehet felosztani:
1. A Szatmári Püspökség megalakítása előtti idők
2. A Szatmári Püspökség ideje
3. Az I. világháború utáni korszak
4. A Szovjetunió fennállása alatti és megszűnte utáni események napjainkig
*
A Szatmári Püspökség megalakítása előtti idők
Ismereteink szerint a Kárpát-medencébe érkező magyarság (és a hozzá csatlakozó népek) különböző vallásokkal érintkezve is megőrizte türk istenkultuszát, melynek ápolása elsősorban a szakrális fejedelemre, a kendére hárult.
A magyar nagyfejedelmek már a 10. század ötvenes-hatvanas éveiben készen álltak a kereszténység felvételére, de azt, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez kapcsolódjanak, végül is a politikai viszonyok alakulása döntötte el.
A magyar egyház tényleges megszervezője Anasztáz-Asztrik, előbb kalocsai, majd esztergomi érsek volt. A pápa és Szent István király megbízása alapján szervezte meg területileg is a magyarországi katolikus egyházat. A megszervezett hét egyházmegye mindegyike óriási területeket ölelt fel, így az 1009-ben felállított erdélyi püspökség is, ahová a XIV. sz. elejéig a kárpátaljai terület tartozott.
A kereszténység XI. századi életéről kevés (írott forrásokkal tanúsított) adatunk van. Tudjuk, hogy a Kárpátalján található román kori templomok közül kiemelkedő jelentőségű a Ungvár-Gerényi rotunda. Ez az egyik legépebb körtemplomunk. Több plébánia is működött, például Tiszabökényben, Beregardón, Beregdédán, Kígyóson, Makkosjánosiban, Nagybégányban, Szürtén, Feketeardón és Nagyszőlősön.
Kárpátalja 1346-tól lett az egri egyházmegye része. Ettől kezdve egyre több helyen épült templom, nemcsak a városokban. A vatikáni levéltárban fennmaradt feljegyzés területünkön 50-nél több templomot sorol fel.
*
Szatmári Püspökség ideje
Az önálló szatmári katolikus püspökséget 1804. március 23-án alapították meg, és VII. Pius pápa ugyanabban az évben augusztus 9-én törvényesítette. Az új püspökség Szatmár megyén kívül magába foglalta Máramaros, Ugocsa és Ung megyét is. Az egyházmegye lelki fejlődését a történelmen kívül meghatározta az is, hogy püspökei mit tartottak fontosnak és a hívek számára boldogítónak. Az egyházmegyét az I. világháború végéig a következő püspökök vezették:
1. Fischer István (1804-1807) az oktatás megszervezését látta fontosnak. Püspöki líceumot, katolikus gimnáziumot és teológusképző főiskolát indított.
2. Klobusiczky Péter (1807--1821) ungi esperes-plébános esperesi kerületekre osztotta az egyházmegyét. Gimnáziumi kollégiumok alapításával ösztönözte a tanulási kedvet vidéken is. Mivel a napóleoni háborúk után nagy éhínség volt ezen a területen, első dolga volt az ún. "szeretetközpontok", karitászok szervezése.
3. Kovács Flóriánt (1821-1825) beteges természete meggátolta a tevékeny apostoli működésben.
4. Hám János (1827-1857) harminc éven át kormányozta a püspökséget. Méltán mondhatjuk róla, hogy ő formálta meg az arculatát. Apostoli munkája és irányítása az egész terület életében nagyon fontos szerepet játszott.
5. Haas Mihály (1858-1866) idejében jöttek vissza régi rendházaikba a jezsuita szerzetesek. Ő is az oktatásra fektette a hangsúlyt. Újságokat, könyveket adott ki, pedagógiai tanfolyamokat indított. Beteggondozó- és árvaházakat létesített Kárpátalján.
6. Bíró László (1866-1872) Hám János munkatársa volt, ezért érthető, hogy ő is a szegényekre, árvákra, öregekre, valamint a tanuló ifjúságra figyelt.
7. Dr. Schlauch Lőrinc (1873-1877) papi könyvtárakat létesített minden plébánián. Az iskolai tanítást minden kárpátaljai faluba bevezette és ellenőrizte.
8. Meszlényi Gyula (1877-1905) a világi társulások előmozdításán dolgozott. Kulturális tevékenysége is jelentős.
9. Dr. Boromissza Tibor (1906-1928) idején a politikai határok változása nehezítette az egyházmegye kormányzását. Szociális és karitatív tevékenységekben nyújtott maradandót.
*
Az I. világháború utáni korszak
Dr. Boromissza Tibor püspök kormányzása az I. világháborúig új intézmények létesítésében és a hitélet fellendítését célzó intézkedésekben volt gazdag. Erre az időszakra esett a Tanácsköztársaság és az azt követő trianoni békediktátum, vele az egyházmegye feldarabolása. Az új helyzetben a püspök igyekezett rendezni az egyházmegye és a román állam kapcsolatát. Joghatósága kiterjedt a Csehszlovákia területére eső egyházközségekre, így felállította az Ungvári Apostoli Kormányzóságot. Érdekes, hogy az országhatár ellenére szinte zökkenőmentesen irányította a magyarországi és a kárpátaljai területet is. Kormányzása idejére esik az 1917-es Kánonjogi Kódex hatályba lépése. Az egyházmegyei részleges jogalkotást és az új kánonjogi kodifikációt egybevetette, és az új kódex szerint módosította. Ebben a munkájában sokat segített Dr. Scheffler János szentszéki ügyész és egyházjog tanár. Boromissza püspök 1926-ban összeállította a Szatmári Egyházmegye Alapszabályát is. Hosszas szenvedés után 1928. július 9-én hunyt el, és a székeskáptalan Szabó Istvánt választotta káptalani helynöknek.
Közben a Szentszék 1929. július 7-én megkötötte Romániával a konkordátumot, amely az erdélyi magyar katolikus egyházra nézve sok sérelmes részt tartalmazott. E naptól megszűnt a szatmári ordinárius joghatósága az egyházmegye magyarországi része fölött, melyet 1923. október 1-től külhelynök segítségével vezetett. Ugyanettől kezdve szűnt meg fennhatósága a szatmári egyházmegyének Csehszlovákiához tartozó kárpátaljai része fölött is, amelyet 1923. március 8-a óta ugyancsak külhelynök, dr. Tahy Ábris irányított. A határrendezéstől függetlenül az egyház a szatmári joggyakorlatot folytatta tovább. 1930-ban a kárpátaljai részből Ungvár székhellyel apostoli kormányzóság jött létre Szvoboda Ferenc vezetésével.
Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében 1938 őszétől gyors ütemben megkezdődött a Magyarországhoz visszatért felvidéki területek egyházkormányzati helyzetének rendezése. Az Apostoli Szentszék egyesítette a szatmári egyházmegyének Kárpátaljáról újra Magyarországra kerülő plébániáit a magyar területen lévő Mérki Apostoli Kormányzósággal, és 1939. július 19-én kiadott bullájával a kassai püspök, Madarász István joghatósága alá rendelte. Még jóformán meg sem száradt a tinta a fenti kormányzati állapotokat rendező dokumentumon, amikor újabb határváltozásokra került sor. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés értelmében a Partium nagy része és Észak-Erdély visszatért az anyaországhoz. 1940. július 23-án (tehát még a második bécsi döntés előtt) a Szentszék szatmár - nagyváradi püspökké nevezte ki P. Napholcz Pál SJ szerzetest. A kinevezett püspök az új helyzetben felajánlotta a Szentszéknek lemondását, amit az el is fogadott, és az egyházmegyék kormányzását Márton Áronra bízta.
Két és fél évig tartó széküresedés után Dr. Scheffler János 1942. május 17-én vette át a Szatmári Egyházmegye vezetését - Kárpátaljával együtt - megyéspüspöki, a Nagyváradi Egyházmegyéét apostoli kormányzói minőségben. A második bécsi döntés folytán a két egyházi terület integrálódott a magyar egyházszervezetbe. Kárpátalja újból a Szatmári Püspökséghez csatlakozott. A püspök fő feladatának tekintette, hogy egyházmegyéje részleges jogalkotását a magyar egyház helyi jogalkotásához igazítsa. Híveinek nem csupán pásztora lett, hanem vigasztalója is. Egyházmegyei látogatásait saját maga hajtotta végre az elcsatolt területeken.
Amikor a háború végigsöpört az egész kormányzóság területén, a főpásztor úgy érezte, hogy személyes jelenlétével is meg kell erősítenie papjait és híveit. Többször is volt Kárpátalján, de a háború befejeződése előtt még utoljára végiglátogatta a fennhatósága alá tartozó területet. Rómából kapott utasítás szerint mindenhol kijelölte a ,,tennivalókat", így Kárpátalján is: meghatározta, hogy ki legyen a következő általános helynök, ha megnehezedik a kapcsolattartás a püspökkel, vagy letartóztatják a vikáriust.
*
A Szovjetunió fennállása alatti és megszűnte utáni események napjainkig
Az 1944-es összeomlás után, mivel Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált, Scheffler püspök Pásztor Ferenc beregszászi főesperest nevezte ki Kárpátalja püspöki helynökévé. Két másik helynököt is megnevezett, akik az esetleges akadályoztatáskor irányították volna az egyháztartományt. Az idősebb lelkipásztoroktól tudjuk, hogy az egyik Dr. Bujaló Bernát, a másik pedig Szegedi Jenő volt. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a Szatmári egyházmegyét négy részre darabolták. Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt.
A szovjet terror a kárpátaljai római katolikus egyházat sem kerülte el; általában hazaárulással és izgatás vádjával ítélték el papjait. Ilyen veszélyes helyzetben az egyház kormányzása igen nehéz volt. A hitet és erőt próbáló időkben minden pap Jézus Krisztus tanítása szellemében végezte feladatát, úgy, ahogy tudta. Hivatalosan ugyan megtiltották az anyakönyvek vezetését, de papjaink titokban mégis írták. Egyedül a szentmisét és a temetések végzését engedélyezték, papnövendékeket nem vehettek fel. Erről a nehéz időszakról több könyvet kiadtak Magyarországon és Kárpátalján is.
A terror enyhülésekor, amikor már több pap is hazajött a koncentrációs táborokból, az ÁEH próbálta átvenni az egyház ügyeit. Sikerült megkörnyékezni egy-két papot, akik az állami hatóságok által kapott hatalmuknál fogva próbálták irányítania a kárpátaljai egyházat.
1956-ban az állami szervek önkényesen vikáriusnak nevezték ki Mészáros János, majd dr. Závodnyik Tibor ungvári plébánosokat. 1956-ban hazajöttek a lágerekből az elhurcolt papok. Hazakerült Bujaló Bernát főesperes is, és átvette a kormányzást, de egészségi állapota miatt hamarosan lemondott. A kijelölt utód, Szegedi Jenő várpalánki plébános nem kapott állami jóváhagyást, és nem kormányozhatott, de titokban, 86 éves korában bekövetkezett haláláig a római katolikus egyházban az ő szava volt a döntő.
1985-ben, dr. Závodnyik Tibor halála után Galambos József huszti plébánost választották a papok vikáriusnak, aki még az év decemberében meghalt. Ekkor Csáti József lett Kárpátalja következő vikáriusa. A kommunizmus idején minden egyházi tevékenységet az Állami Egyházügyi Hivatal szabályozott és ellenőrzött. Az állam hozzájárulása nélkül egy papot sem lehetett máshová helyezni. Általános, minden templomra érvényes rendeletet nem tudtak kiadni a vikárius atyák a politikai elnyomás miatt. Legsúlyosabban a gyermekek hitoktatását büntették.
Csáti József vikárius idős kora ellenére próbálta az itt élő papokat összefogni. Minden alkalmat kihasznált a papi összejövetelek szervezésére. Utasításait zömében szóban adta ki; ezekben az imaélet, a hitoktatás és a lelkipásztori munka fontosságáról beszélt.
A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház életében döntő változás pozitív értelemben akkor indult el, amikor Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek 1989 tavaszán Kárpátaljára látogatott. A lelkipásztori látogatás után a Szovjetunió vezetői engedélyezték magyarországi papok lelkipásztori szolgálatát a területen. 1990 november 1-én Csehszlovákiából is érkeztek szerzetesek.
1992. március 28-án a Szentszék Antonio Franco érseket, Ukrajna apostoli nunciusát nevezte ki a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház ordináriusává. Kárpátaljára, Munkácsra ugyanazon év augusztus 13-án érkezett, és megerősítette Csáti atyát általános helynöki hivatalában.
Csáti József halála után, 1993 márciusában Antonio Franco érsek - az itt dolgozó vendég papok véleményét meghallgatva - Hudra Lajos aknaszlatinai plébánost nevezte ki általános helynökévé, majd nyelvterületenként papi tanácsot, illetve helynököket jelölt ki. Nagy öröm volt 1993. június 26-a, amikor Kárpátalján, 46 évi szünet után, ismét hazai papot szenteltek fel, Pap Sándor személyében.
A Szentszék határozata alapján 1993. augusztus 14-én létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság. Az első apostoli kormányzó Antonio Franco érsek, Ukrajna apostoli nunciusa lett. December 16-án a munkácsi római katolikus templomban kihirdették a pápai bullát a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság megalakulásáról. A távolság miatt a nuncius atyának nehéz volt az újonnan induló egyház irányítása. Az év két nagy ünnepén, karácsonykor és húsvétkor, mindig Kárpátalján találkozott helyi papjaival, egyébként Hudra Lajos általános és püspöki helynök segítségével intézte az egyház ügyeit.
II. János Pál pápa 1995. december 9-én a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, a nagyszőlősi ferences misszió vezetőjét. Hudra Lajos atya halála után, 1995. december 17-én ő lett az általános helynök. Az ünnepélyes püspökszentelés Rómában történt 1996. január 6-án, a szertartást II. János Pál pápa végezte. A nuncius szabad kezet adott az új általános helynöknek minden lelkipásztori irányításhoz, a papszentelés és a papi helyezések kivételével. Másfél évre rá, 1997. október 7-én Pápa urunk Majnek Antalt nevezte ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság ordináriusává.
Az egyházi élet egyre nagyobb léptekben haladt tovább. 1998 óta folyamatosan minden évben van papszentelés a munkácsi templomban.
A 2000. Nagy Jubileumi évet nagy ünnepségek között ünnepelte meg Kárpátalja egyháza. A főünnepségre Szent Márton püspöknek, az Apostoli Kormányzóság védőszentjének ünnepén került sor. E jeles eseményen jelen volt Nikola Eterović érsek, Ukrajna apostoli nunciusa, Marian Jaworski lembergi metropolita-érsek, Reizer Pál szatmári latin és Szemedi János munkácsi görög szertartású megyéspüspökök. A magyar milleneum központi ünnepségére augusztus 20-án, Szent István király ünnepén került sor Aknaszlatinán, ahol a Főpásztor magyar szentek szobraiból álló szoborcsoportot áldott meg.
Azóta újabb templomokat szentelt fel Majnek Antal püspök atya, többek között Várkulcsán, Nagymuzsalyban, Zábrigyban, Csetfalván, Ungvár-Bozdoson és Ungvár-Radváncon.
Kárpátaljai egyházunk legújabb nagy eseménye 2002. március 27-én, nagyszerdán történt, amikor Szentatyánk, II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Ezzel megalapította a Munkácsi Egyházmegyét a latin szertartású hívek számára, s első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. 2002. szeptember 27-én került sor a Munkácsi Egyházmegye ünnepélyes kihirdetésére; ugyanezen ünnepség keretében iktatta be hivatalába Majnek Antalt, az új egyházmegye első megyéspüspökét Marian Jaworski lembergi bíboros érsek Nikola Eterović, Ukrajna akkori apostoli nunciusa, az ukrajnai püspöki kar, valamint a Munkácsi Egyházmegye papjai és hívei jelenlétében.
Az 1945 - 56 között elhurcolt papok névsora
Árvay Dezső tiszaújlaki plébános, visszatért Tiszaújlakra, 1967-ben halt meg.
Dr. Bujaló Bernát ungvári főesperes, vikárius. 1956-ban megrokkanva került haza, 1979-ben halt meg Kisráton.
Bakó Zoltán kisszelmenci plébános, rokkantan tért haza, 1959-ben halt meg Munkácson.
Bártfay Kálmán nagyszőlősi főesperes, hazatérve nyugdíjasként élt, 1961-ben halt meg Ungváron.
Csáti József munkácsi segédlelkész. Halálos ítéletét nem hajtották végre. Hazatérése után néhány évig nem mehetett vissza Munkácsra. Később itt plébános, majd 1986-tól vikárius, 1993-ban bekövetkezett haláláig.
Galambos József benei plébános, hazatérése után Huszton plébános, 1985-ben vikáriussá választják, de még abban az évben meghal.
Haklik Sándor kisráti esperes, már félig bénán vitték el, útközben meghalt, ismeretlen helyen nyugszik.
Heveli Antal aknaszlatinai plébános. Hazakerülése után előbb Aknaszlatinán teljesített szolgálatot, majd Szolyván volt plébános 1999-ben bekövetkezett haláláig.
Homolya Péter felsődomonyai plébános, 1981-ben halt meg beregszászi főesperesként.
Horváth Ágoston dolhai plébános. Hazakerülve több helyen szolgált. 1990. decemberében halt meg ungvári plébánosként.
Hudra Lajos beregszászi segédlelkész. Hazatért; plébános volt Huszton, Aknaszlatinán, majd vikáriusként halt meg 1995-ben Munkácson.
Lőrincz István őrdarmai esperest 1945-ben tartóztatták le. Hazatérése után Kincseshomokon halt meg 1979-ben.
Pásztor Ferenc beregszászi főesperes, vikárius valahol Szibériában halt meg.
Plackinger Pál ungvári káplán fogságban volt Szibériában, visszatérése után plébános volt Királymezőn, Técsőn, Visken, majd emigrálni volt kénytelen Németországba. 1995-től a szatmárnémeti papi otthon lakója volt 2002. október 8-án bekövetkezett haláláig.
Sörös János munkácsi esperes, hazakerült, Munkácson halt meg 1958-ban.
Tempfli István nevetlenfalui plébános, hazatérve Rahón lett plébános, itt is halt meg 1988-ban.
Tindira Ernő bárdházi plébánost 1945-ben tartóztatták le Az 1956-os amnesztia után egy időre kitiltották Kárpátaljáról, csak halála előtt jöhetett vissza; 1972-ben halt meg.
Dr. Tóth József szerednyei plébánost 1945-ben fogták el. Szabadulása után évekig ki volt tiltva Kárpátaljáról; 1968-ban halt meg Szerednyén.
Tőkés György huszti esperes, hazatért, Huszton halt meg 1973-ban.
további képek..
Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkács városát a Latorca folyó osztja két részre, mely a Munkácsi latin szertartású Egyházmegye székhelye.
A római katolikus templom még a 14. században épült, Szent Márton tiszteletére szentelték. A templom valószínűleg már akkor megvolt, amikor Erzsébet királyné 1376-ban Beregszászon kelt levelében megengedte, hogy Munkács Szent Márton képét vésse a pecsétjére. Erzsébet királyné gyakran imádkozott itt.
A 14. század hetvenes éveiben a templomot átalakították, majd a Hunyadiak korában felújították. A reformáció idején Munkács polgárai közül sokan elfogadták az új hitet és birtokba vették a templomot. Báthory Zsófia 1660-ban visszaadta a katolikusoknak a templomot, a paplakot és az iskolát.
1686-ban, miközben Zrínyi Ilona a várat védte, Caprara, a császári sereg vezére felperzseltette a várost és a templomot. 1725-re a katolikusok nagyjából rendbe hozták a leégett építményt. 1746-ban alapos átalakításokat hajtottak végre rajta. 1800-ban Schönborn Ervin gróf oltárt építtetett a templomnak. A mostani oltárkép elkészülte is neki köszönhető. Ez lóháton ábrázolja Szent Mártont, amint köpenyének felét a koldusnak nyújtja, akiről aztán Márton álmában megtudja, hogy valójában nem koldus volt, hanem maga Krisztus. A képet Bécsben festették.
 |
a kivilágított székesegyház |
A 19. század végére a templomhajó olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Csak a szentély maradt meg a régi templomból, melyet kápolnává alakítottak. 1896-ban Schönborn gróf kezdeményezésére határozták el az új templom felépítését. A grófi család jelentős mértékben járult hozzá ennek finanszírozásához, a teljes összeg felét biztosította. Az új templomot Czigler Győző tervei alapján 1905-ben Wagner Márton jászapáti építőmester építette fel, a régitől eltérő tájolással, eklektikus stílusban. Az új templom alapfalait 1904. augusztus 7-én áldották meg, a már felépült templomot pedig 1905. szeptember 24-én szentelték fel nagy ünnepélyességgel.
1945 után a templom felújításra szorult, erre azonban, hosszas huzavona után, csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A székesegyház szépítése és részleges felújítása ma is tart. Új kerítés épült a lebontott helyébe, a visszakapott kápolnát helyreállították. Sikeresen restaurálták a főoltár Szent Márton képét is. A templom építésének centenáriumára újabb külső felújítást kezdett az egyházmegye 2004-ben, amely sajnos még nem fejeződött be.
A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza.
Orgonáját 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek építették.
A bejáratnál található a lerombolt zsófiafalvi templom oltárképe, Madarász Viktor festménye. A képen Szent István király látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, ill. általa a gondviselő Isten kezébe.
Majnek Antal munkácsi megyéspüspök
1951. november 18-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki diplomájának megszerzése után jelentkezett az Assisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi provinciájába. Teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán végezte Esztergomban és Budapesten. Szerzetesi örökfogadalmát 1981. szeptember 15-én tette le, majd 1982. április 17-én szentelték pappá Budapesten. Ezután a Szentendrei Ferences Gimnázium fizika-technika és hittan szakos tanára volt.
A rendszerváltás után 1989 júliusában 2 rendtársával együtt érkezett Kárpátaljára a magyar hívek szolgálatára. Huszti plébánosként a huszti és a técsői járásban végzett lelkipásztori szolgálatot. Emellett 1993-tól ellátta a kárpátaljai magyar hívek vikáriusi szolgálatát.
II. János Pál pápa 1995. december 9-én febianai címzetes püspökké, a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, december 17-tol pedig ő lett az általános helynök. Az ünnepélyes püspökszentelésre Rómában került sor 1996. január 6-án, amelyet II. János Pál pápa végzett. Ettől kezdve Antonio Franco kijevi nuncius kárpátaljai segédpüspökeként végezte feladatait.
1997. október 7-én II. János Pál pápa Majnek Antal püspököt nevezte ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság ordináriusává, 2002. március 27-én pedig a Munkácsi Latin szertartású Egyházmegye első megyéspüspökévé. Ünnepi beiktatására 2002. szeptember 27-én került sor a munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyházban. A beiktatás szertartását Marian Jaworski bíboros-érsek és Nicola Eterovic pápai nuncius végezte.
A Főpásztor az Ukrán Római Katolikus Püspöki Konferencia migráció és ökológia felelőse.
Püspöki jelmondata:
DOMINUS FORTITUDO MEA
Az Úr az én erősségem
MUNKÁCSI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKI HIVATALA
89600 Ukrajna, Munkács, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (38-031)-31-54670 / 54671
E-mail: mrkp.titkar@gmail.com
Megyéspüspök: S.E.R. MAJNEK Antal
Általános helynök: P. Zharkovski Peter
Püspöki irodaigazgató: P. Pogány István
Püspöki jegyző: P. Molnár János
Vagyonkezelő: P. Zharkovski Peter
Jogtanácsosok: P. Bohán Béla, P. Molnár János
Adminisztrátorok: Megyesi László, Megyesi Katalin, Nobilis Kinga
Könyvelő: Bubrják Mária
EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI ÉS SZERVEZŐ IRODA
89600 Ukrajna, Mukacs, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31) 31-5-46-70
e-mail: mrkp.szervezo@gmail.com
Irodavezető: Megyesi Katalin
UNGVÁRI KATOLIKUS IFJÚSÁGI IRODA
89400 Ukrajna, Ungvár, Korzó u. 22/1. Pf: A/44.
Tel.: (+380-31) 22-3-45-94 Fax.: (+380-31) 22-3-55-86
e-mail: ukik@mail.uzhgorod.ua
Irodavezető: Váradi Natália
EGYHÁZMEGYEI SAJTÓIRODA
89600 Ukrajna, Mukacs, Béke u.5. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31-31) 5-46-7
e-mail: mrkp.sajto@gmail.com
Irodavezető: Pápai Zsuzsanna
Web: Bunda Szabolcs
ÚJ HAJTÁS
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE MAGYAR NYELVŰ LAPJA
89600 Ukrajna, Mukacs, Béke u.5. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31) 31-3-19-21
e-mail: mrkp.sajto@gmail.com
Felelős kiadója: S.E.R. Majnek Antal
Főszerkesztő: Pápai Zsuzsanna
Szerkesztők: Popovicsné Palojtay Márta
Bunda Szabolcs
Riskó Marianna
SVITLO
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE UKRÁN NYELVŰ LAPJA
89600 Ukrajna, Mukacs, Vatutyina u. 24. Pf.: 189.
Tel/fax: (+380-31) 31-4-12-32
e-mail: tetuana@centrum.sk
Felelős kiadója: Zharkovski Peter OFM
Főszerkesztő: Zharkovski Peter OFM
Szerkesztők:
Reshetar Tatjana
Siksaj Maria
Trojanovskij Vikentij
EGYHÁZMEGYEI KATEKETIKAI KÖZPONT
89400 Ukrajna, Ungvár, Volodimirska u. 76.
(Levelezési cím: 89600 Ukrajna, Munkács, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (38-031)-31-54670 / 54671
e-mail: mrkp.szervezo@gmail.com
Igazgató: Majnek Antal
A magyar nyelvű tagozat
megbízott vezetője: Molnár János
Tanárok:
SER Majnek Antal
dr. Heidelsperger István
Losák István
Molnár János
Mikulyák László
Megyesi László
Pigler Míra OP
Adminisztrátor: Megyesi Katalin
A szláv nyelvű tagozat
megbízott vezetője: Zharkovski Péter OFM
Tanárok:
Zharkovski Péter OFM
Levko Ivan
Duda Svorad OP
Molnár János
Tovkan Anatolij CM
Scserbán Benedikt OFM
Simeona Hovancova OP
Marianna Komlosova CJ
Karmela Krimsova OP
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE SZENT MÁRTON KARITÁSZ KÖZPONTJA
89600 Ukrajna, Munkács, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31-31) 5-46-71
E-mail: munkacs@caritas.mk.uzhgorod.ua
Elnök: P. Zharkovski Péter OFM
Igazgató: Fehér Ferenc
Munkatársak:
Miskolci László
Cserbánics Adrienn
Könyvelő: Bubrják Mária
AZ EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN MŰKÖDŐ
KARITATÍV INTÉZMÉNYEK
Karitász Központok
Nagyszőlősi Szociális-karitatív Központ
90300 Vinohradyv (Nagyszőlős)
vul. Leizmana 4.
Tel.: (+380-31-43) 2-12-42
email: caritas@tajfun.com.ua
Intézményvezető: Nánási Antal
Szent József Karitász
90400 Chust (Huszt)
vul. Puskina 6.
Tel.: (+380-31-42) 2-49-91
Intézményvezető: Kozma József
Szent István Karitász
90500 Tyachiv (Técső)
pl. Nezalezhnosti 1-3.
Tel.: (+380-31-34) 2-21-71
e-mail: plebania@tyachiv.uz.ua
Intézményvezető: Mikulyák László
Szent Erzsébet Karitász
89600 Mukachevo (Munkács)
vul. Vatutyina 22.
Tel.: (+380-31-31) 4-26-84
Intézményvezető: Geczinger Erika
Misericordias et Spes Karitász
Tel.: (+380-31-22) 726-445
89452 Seredne (Szerednye)
vul. Kutuzova 2
Vezető: P. Zharkovski Péter OFM
Nagybereznai Karitász
89000 Velikiy Berezniy (Nagyberezna)
vul. B. Hmelnickoho 1.
Tel.: (+380-31-35) 21-708
Vezető: Revaj Natalija
Viski Karitász Tel.: (+380-31-42) 97-602
90454 Vyshkove (Visk)
pl. Chervona 12.
Tel: (+380-31-42) 57-602
Intézményvezető: Gór József
Szent Antal Karitász
90620 Kobyletska Polyana (Gyertyánliget)
vul. Sevchenko 51.
Tel: (+380-31-32) 32-709
Vezető: Macsek Szidónia
Boldog Romzsa Tódor Karitász
90615 Velikiy Bichkyv (Nagybocskó)
vul. Promiszlova 39.
Tel: (+380-31-32) 3-35-43
Vezető: Babicsuk Júlia
Aknaszlatinai Karitász
90 575 Solotvino (Aknaszlatina)
pl. Brezanóczi 16.
Tel: (+380-31-34) 5-60-25
Vezető: Németi Sándor
Rahói Karitász
90600 Rachiv (Rahó)
vul. Mira 20.
Tel.: (+380-31-32) 2-20-59
Intézményvezető: Francz Ignác
Óvodák
Szent József Óvoda
90300 Vinohradyv (Nagyszőlős)
vul. Tulpániv 34.
Tel.: (+380-31-43) 2-17-91
Vezető: Füzesi Oktávia
Szent Erzsébet Óvoda
90 575 Bustino (Bustyaháza)
vul. B. Hmelnickoho 63.
Tel: (+380-31-34) 6-74-13
Vezető: Ruscsák Erzsébet
Szent Család Óvoda
90 575 Solotvino (Aknaszlatina)
pl. Brezanóczi 16.
Tel: (+380-31-34) 5-81-68
Vezető: Puliszka Éva
Boldog Romzsa Tódor Karitász Óvodája
90 615 Velikiy Bichkyv (Nagybocskó)
vul. Promiszlova 39.
Tel: (+380-31-32) 3-36-91
Vezető: Klimenkó Adél
Szent Antal Karitász Óvodája
90620 Kobyletska Polyana (Gyertyánliget)
vul. Sevchenko 51.
Tel: (+380-31-32) 3-27-47
Vezető: Zaharovics Veronika
Római Katolikus Egyház Szent Ferenc Óvodája
90332 Korolevo (Királyháza)
vul. Sevchenko 66.
Vezető: Vackó Marianna
Szent Katalin Óvoda
90352 Fanchikovo (Fancsika)
vul. Zhovtneva 10.
Vezető: Petenko Lea
Gyermekotthonok
Nagybereznai Karitász Gábriel Arkangyal Gyermekotthona
89000 Velikiy Berezniy
vul. Korjatovicha10.
Tel: (+380-31-35) 2-13-97
Vezető: Revaj Natalija
Munkácsi Karitász Néri Szent Fülöp Gyermekotthona
89600 Mukachiv
vul. Sevchenko 44.
Tel: (+380-31-31) 4-39-23
Vezető: Burger Zsuzsanna
Huszti Karitász Assisi Szent Ferenc Gyermekotthon
90400 Chust
vul. Nimecka 7.
Tel: (+380-31-42) 4-33-45
Vezető: Kvascsuk Kornélia
Nagybereznai Karitász Béke Királynője Gyerekotthon
Nagyberezna
Ribárszka u. 14
Tel: (+380-31- )2-18-53
Vezető: Majdics Miroszláva
Napközi Otthonok
Liseux-i Szent Teréz Rehabilitációs Központ
90300 Vinohradyv
vul. Tulpániv 34.
Tel.: (+380-31-43) 2-16-81
Intézményvezető: Znik Edit
Szent Erzsébet Napközi Otthon
89600 Mukachevo (Munkács)
vul. Vatutyina 22.
Tel.: (+380-31-31) 4-26-84
Intézményvezető: Geczinger Erika
|
